Post by Hadrianus on Nov 27, 2014 14:20:30 GMT
Kr.u. 125 tavasza
Cyprus szigete, ahol Aphrodité született Róma talán egyik legbékésebb provinciája. A provincia fő kereskedelmi árucikke a bor, az olivaolaj és a búza. A legnemesebb olajak és borok teremnek a leggazdagabb római szenátorok birtokain, ahol rabszolgák tízezrei dolgozna embertelen körülmények között.
Aztán egy nap morajlás fut végig a szigeten, és soha nem látott méretű földrengés rázza meg a szigetet. A falvak és a két nagyváros, Salamis és Pahpus városának nagy része összeomlik. A házak és falak százakat temetnek maguk alá, köztük a provincia helytartóját és a két cohors parancsnokát, akik épp ünnepségen vette részt Pahpusban, a helytartó palotájában.
Alig egy órával a nagy földrengés után a két város kikötőjét és a sziget déli részét a földrengés következtében kialakuló szökőár mossa el. Ezrek pusztulnak el a szökőárban, s az összes hajó használhatatlanná válik. Szerencsére a város két akropolisza viszonylag sértetlenül vészelte át a katasztrófát, ám a cohorsok és a városi miliciák veszteségeket szenvedtek. A káoszt kihasználva a rabszolgák elhagyják gazdáikat és bandákba verődve pusztítani kezdik gazdáik házait és ültetvényeit. A rabszolgák szép lassan nagyobb csapatokba verődnek a káoszban elmenekült gladiátorok vezetésével, mely miatt rabszolgafelkelés réme fenyeget, melyről a rangidős parancsnok hajók híján nem tud üzenetet küldeni Antiochiába, Oriens prefektusához. A földrengést még Antiochiában is érezték.
/Veszteség:
Pahpus: 260 auxiliaris katona (I. Cyprusi cohors: 600 gyalogos, 100 íjász, 40 parittyás), 430 militai katona (városi militia: 570 fő)
Salamis: 355 auxiliaris katona (II. Cyprusi cohors: 500 gyalogos, 80 íjász, 65 parittyás), 220 militiai katona (városi militia: 180 fő)
Megmaradt római haderő összesen: 2135 fő
Rabszolgasereg létszáma: ismeretlen/
Cyprus szigete, ahol Aphrodité született Róma talán egyik legbékésebb provinciája. A provincia fő kereskedelmi árucikke a bor, az olivaolaj és a búza. A legnemesebb olajak és borok teremnek a leggazdagabb római szenátorok birtokain, ahol rabszolgák tízezrei dolgozna embertelen körülmények között.
Aztán egy nap morajlás fut végig a szigeten, és soha nem látott méretű földrengés rázza meg a szigetet. A falvak és a két nagyváros, Salamis és Pahpus városának nagy része összeomlik. A házak és falak százakat temetnek maguk alá, köztük a provincia helytartóját és a két cohors parancsnokát, akik épp ünnepségen vette részt Pahpusban, a helytartó palotájában.
Alig egy órával a nagy földrengés után a két város kikötőjét és a sziget déli részét a földrengés következtében kialakuló szökőár mossa el. Ezrek pusztulnak el a szökőárban, s az összes hajó használhatatlanná válik. Szerencsére a város két akropolisza viszonylag sértetlenül vészelte át a katasztrófát, ám a cohorsok és a városi miliciák veszteségeket szenvedtek. A káoszt kihasználva a rabszolgák elhagyják gazdáikat és bandákba verődve pusztítani kezdik gazdáik házait és ültetvényeit. A rabszolgák szép lassan nagyobb csapatokba verődnek a káoszban elmenekült gladiátorok vezetésével, mely miatt rabszolgafelkelés réme fenyeget, melyről a rangidős parancsnok hajók híján nem tud üzenetet küldeni Antiochiába, Oriens prefektusához. A földrengést még Antiochiában is érezték.
/Veszteség:
Pahpus: 260 auxiliaris katona (I. Cyprusi cohors: 600 gyalogos, 100 íjász, 40 parittyás), 430 militai katona (városi militia: 570 fő)
Salamis: 355 auxiliaris katona (II. Cyprusi cohors: 500 gyalogos, 80 íjász, 65 parittyás), 220 militiai katona (városi militia: 180 fő)
Megmaradt római haderő összesen: 2135 fő
Rabszolgasereg létszáma: ismeretlen/